Erasmus+ DIGEQ
A DIGEQ Erasmus+ a szlovákiai Futureg, a cseh GLAFKA és a budapesti Fazekas nemzetközi együttműködési projektje, amely segíti a résztvevő intézmények hálózattá szerveződését, és a YOUTH-stratégiával összhangban, interaktívan reagál az internetes zaklatás problémakörére, valamint kapacitásépítést biztosít a covid-járvány és a digitális átalakulás korszakában. A három szervezet együttműködése számos területre terjed ki – többek közt: a nem formális oktatás, a tréningek és kortárs mediáció területén szerzett tapasztalatok és a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudás cseréjére, a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségeire, a közös megoldások bemutatására. A jógyakorlatok megosztása mellett ötvözzük az oktatási modulalkotásokat ( pl. nem formális képzések, szemináriumok, utánpótlás-nevelés). Főbb eredményeink – többek közt – a jógyakorlat-gyűjtemény, tapasztalatcsere a digitális világról, DIGEQ – oktatási segédanyagok az online mediációról, a fiatalok és az ifjúságsegítők kapacitásépítése, illetve a partnerek közötti együttműködés fejlesztése – tréningekkel, szemináriumokkal, workshopokkal.
A projekt lebonyolítása során, az elmúlt másfél év alatt három nemzetközi találkozó megvalósításban működtünk közre: Dunaszerdahelyen, Prágában és Budapesten. A budapesti tréning házigazdáiként húsz fő, diákokat támogató szakembert láttunk vendégül Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából, és megismertettük őket a magyar jógyakorlatokkal, előadásokat, interaktív workshopokat szerveztünk számukra. A projektteam tagjai voltak: Vinis Apolka szociális munkás, mentor, Rábayné Füzesséry Anikó, Veress László és Szabó Márta Mária tanárok. Előadóként köszönthettünk több országos hírű szakembert: dr. Papp Magort, a SOTE Semmelweis Egészségfejlesztési Központ igazgatóját, dr. Kapitány-Fövény Mátét, a Semmelweis Egyetem adjunktusát, dr. Koronczai Beatrixot, az ELTE adjunktusát, Koren Balázst a Yettel ProSuli szakmai vezetőjét, Petró Zsuzsa mediátort, Tarczal-Márta Editet a szegedi Karolina Általános Iskola informatikatanárát. A szervezésben 15 fazekasos diákból álló munkacsoport segítette a program zökkenőmentes lebonyolítását.
A projekt egyik fontos termékeként informatív és tartalomgazdag jógyakorlat-gyűjteményt állítottunk össze Földvári István tanár úr szerkesztésében, amely online is elérhető. Veress László tanár úrral közösen alkottuk meg a HexaTales című történetmesélő, online és offline elemeket ötvöző oktató társasjátékot. A társasjáték koncepciójának lényege, hogy a játék közben a résztvevő fiatalok közösen mesélik el és értelmezik egy online zaklatás történetét, gyakorolhatják a kritikus és elemző gondolkodást, fejlődnek a digitális állampolgársághoz nélkülözhetetlen képességeik. A játék során egy kedves, összetartó, gondoskodó pingvin család főszereplésével készült animációsorozat segítségével értelmezzük az egyes jelenségeket, és kötjük össze az online és offline világot. Az animáció-sorozat két diákunk: Csákány Emma és Nemes Nagy Benedek munkája, felkészítő tanáruk Mészáros Zsuzska tanárnő. A játék fejlesztésében és létrehozásában részt vettek illetve tanácsaikkal, ötleteikkel, alkotó tevékenységükkel közreműködtek: Bott Lívia PhD jogász, mediátor, Kovács Margó jogász, Pomichal Vajk mérnök, PhD hallgató (Futureg, Szlovákia), a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és tanulói közül: Mészáros Zsuzska, Földvári István, Veress László (tanárok), diákalkotók: Farkas László, Csákány Emma, Goneth Márk, Horváth Patrik, Tóth Ambrus, Nemes Nagy Benedek (tanulók).
A programok a DIGEQ – Digital Intelligence growth via Emotional Quality of Youth
No.:2021-1-SK02-KA210-YOU-00003391 Erasmus+-projekt keretében kerültek megrendezésre.
Szabó Márta
2023.06.20.
Képek:




Partners:

Egyéni beszámoló – Farkasházi Csilla
Erasmus+ Dublin, kéthetes angol nyelvi képzés
Farkasházi Csilla, 2023. július 31-augusztus 13.
Az Atlas Nyelviskola épp most ünnepelte húszéves sikeres működését, jó döntés volt épp ezt a képzési helyet választani nyelvtudásom fejlesztéséhez. Nagyon jól szervezett az iskola, öt szinten lehet náluk tanulni az angol nyelvet. A folyamatosan futó kurzusokhoz hetente csatlakoznak újabb hallgatók egy vagy két hétre. Több tanár is foglalkozik egy-egy csoporttal: a nap elején kétszer ötven percben (9:00 -10:40) főként a kommunikáció, nyelvi szerkezetek, átfogó témák feldolgozásai kapnak helyet, majd két óra következik inkább a nyelvtanra és kiejtésre fókuszálva (11:10 -12:50). Hetente kétszer délutáni órák is vannak (Plus classes 13:30 -16:00), melyek leginkább a szókincsfejlesztést tűzik ki céljuknak.
Az Erasmus hallgatói részére délutáni és hétvégi programokat is szervezett az Atlas. Első nap vezetett városnézésen voltunk, majd ír tánc bemutatón, ahol ki is próbálhattunk egy ír táncos koreográfiát, meglátogattuk a Rock ’n’ roll múzeumot, majd az első hetet egy teljes napos kirándulás zárta Howth gyönyörű félszigetére, a világítótoronyhoz. Második héten Bray-be és Kilkenny-be látogattunk el a nyelviskolával, és kulturális programként a Riverdande fantasztikus táncestjét láthattuk. Ezeken felül, mindig a hét elején, további speciális foglalkozásokra lehetett feliratkozni, pl. nyelvtani gyakorló, önéletrajz írása, kommunikációs tréning, ír kultúra, zenei program, nyelvvizsga felkészítés. Volt, hogy egy másik kurzus irodalmi városi sétájához is kapcsolódni tudtam, rugalmasan kezelték a jelentkezéseket. A tanáraink és a recepciós lányok is mindig készségesen segítettek, ha kérdésünk volt. Már első nap részletes tájékoztatást kaptunk a teljes kintlétünkről. A két hét alatt öt tanár tanított, akik négy országból származtak, a hallgatók a világ minden részéről érkeztek (pl. Chile, Mexikó, Japán, Korea, Spanyolország, Németország, Olaszország), így számos kultúra találkozott egymással, csoportomban egyedüli magyar voltam. Többekkel is tartom a kapcsolatot a képzést követően is.
A Google Classrom felületén látható volt a napi haladás. Minden tanárunk profi módon használta az aktív táblát, volt aki a teljes órai anyagot feltette a közös felületre, hogy vissza lehessen nézni a tanultakat, és hogy a hiányzók se maradjanak le. Nagyon kicsi volt a délelőtti termünk, de azért tudtunk csoportmunkában is dolgozni. Rengeteg feladatlapot kaptunk, gyakran kettesével oldottuk meg ezeket, majd nagyobb csoportban egyeztettük és beszéltük meg a válaszokat. Nagyon jól felkészültek voltak a tanárok, az egyéni érdeklődési területekre is figyelmet fordítottak. Egymással egyeztették a haladást, jól kapcsolódtak a tanórák. Oldott légkörben tanultunk, bármikor hozzászólhattunk, kérdezhettünk. A hét elején összefoglalással, ismétléssel kezdtünk, péntekenként tesztet írtunk. Sok írásbeli házi feladatot kaptunk, melyeket következetesen ellenőriztünk a másnapi óra elején. Az iskola szabályai között szerepelt, hogy angolul beszéljünk a tanteremben és a szünetekben (az azonos anyanyelvűek is), érkezzünk pontosan az órákra, tanuljunk minden nap, tiszteljük a tanárainkat, társainkat, tartsunk rendet, megfelelő módon használjuk mobil eszközeinket.
A szálláshelyemen (Brickworks) nem sok időt töltöttem, az iskolai elfoglaltságok mellett rengeteg helyre jutottunk el kollégámmal és új barátaimmal: Phoenix park, St. Stephens Green, Merrion square, Moher sziklák, Atlanti-óceán, Galway, Malahide, Dublini hidak, szobrok, Trinity College, Kelták könyve, Szent Patrik Székesegyház, EPIC Ír Kivándorlási Múzeum, Viking Múzeum, Dublinia, Nemzeti Múzeum, Archeológiai Múzeum, Grace Kelly fesztivál, Guinness Storehouse…
Énektanárként a már említett Riverdance táncelőadás volt felejthetetlen élmény, a Grace Kelly szabadtéri zenei fesztivál és az élőzenés ír táncest is tetszett, több kiállításon is láttam zenei tárgyú érdekességeket, például az ír hárfákról, Dublinban sok tehetséges utcazenészt hallottam. Vettem egy D hangolású ír furulyát, melyen már játszottam a saját osztályomban énekórán. Matemetikatanárként a múzeumok speciális kiállításai voltak érdekesek számomra, valamint vásároltam négy könyvet, melyek közül kettőt matematika szakkörön tudok majd használni (érdekességek a matematika világából, matematika másképp), a harmadik hagyományos ír motívumok szerkesztését tanítja meg lépésről lépésre körző és vonalzó segítségével, a negyediket AISB-be járó tanítványaimnál hasznosíthatom egy az egyben az angol nyelvű feladatoknál, és fejleszthetem segítségével a matematikai szaknyelvi tudásomat, felkészülhetek angol nyelvű előadások és továbbképzések tartására. Ez a két hét nagy lendületet és motivációt adott számomra az angol nyelv tanulásához.
Az időjárással szerencsém volt, néhány nap volt csak jelentős csapadék. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy augusztusban sapkát is fogok húzni, de így lett. Valóban igaz, hogy percenként képes teljesen megváltozni az idő, borúra derű és fordítva, ernyő nélkül senki se indul útnak.
Dublin sokszínű, szabad város, az emberek türelmesek, nyitottak, toleránsak és nagy figyelmet fordítanak a környezettudatosságra.


Egyéni beszámoló – Hirsch Erika
ERASMUS program
DUBLIN, 2023. július 30. – augusztus 13.
Elfoglaltságokkal teli, csodálatos két hetet töltöttünk el Dublinban. Kolleganőmmel, Csillával az Atlasz Nyelviskola vendégszeretetét élveztük, akik a nyelvtanítás mellett számos érdekes és hasznos kulturális programot szerveztek Nekünk.
Kora délutánig a nyelviskolában gyarapítottuk tudásunkat, ahol már működő nyelvi csoportok munkájába kapcsolódtunk be két héten át, mindenki a maga szintjén. Rendkívül profi módon szervezték a tanulást, lehetőség volt alacsonyabb, illetve magasabb szintekre is átkerülni. Erre ritkán került sor, annyira jól mérték fel a tanítványok nyelvi szintjét. A csoportokra a nagyfokú befogadókészség és tolerancia volt jellemző, az Ázsiából, Latin-Amerikából és Európa számos országából érkezők konfliktusmentesen tudtak együtt dolgozni. Ez számomra hatalmas élmény volt.
Délutánonként további nyelvi készségfejlesztő foglalkozásokat vagy kulturális programokat szervezett a nyelviskola, melyek általában ingyenesek voltak. Szombatonként egész napos városlátogatásokat is szerveztek, így ismertük meg Howth, Bray csodáit vagy Kilkenny várost és sörfőzdéjét is, ahol a legjobb sörféleségeket kóstolhattuk.
Délutánjainkat és estéinket Dublin felejthetetlen múzeumaiban, táncházaiban, színházban vagy pubokban töltöttük ahol természetes nyelvi közegben gyakorolhattuk az angol nyelvi fordulatokat. Természetesen elalvás előtt a másnapra kiadott házi feladatokat is megcsináltuk még.
Élvezetes, hasznos és eredményes – sikerült a B1 szint – elfoglaltságot valósítottunk meg, legközelebb is részt vennék az Erasmus programban.


Egyéni beszámoló – Kivovics Judit
Erasmus beszámoló – Kivovics Judit
2023. július 3-7. Dublin, Írország

2023-ban az Erasmus+ program keretében Dublinban vettem részt egyéni munkatársi mobilitásban. A kurzus, amit választottam, a Project Based Learning módszertanával foglalkozott. A kurzus tematikája különösen érdekes volt számomra, hiszen iskolámban, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a tavalyi tanévben intézményi szinten is beindult a projektmódszer alkalmazása különböző évfolyamokon. A tavalyi projekt tapasztalatai arra motiváltak, hogy jobban elmélyedjek a PBL módszertanában, hogy a jövőben minél hatékonyabban tudjam alkalmazni egyéni tanítási tevékenységemben, illetve kollégáimmal együtt közösen intézményünkben.
A kurzuson sokat tanultam arról, mitől jó és hatékony egy projekt, milyen készségeket fejleszt, milyen lehetőségeket rejt magában. A tanfolyamon más EU-s országból is érkeztek tanárkollégák, így módunk volt tapasztalatot cserélni arról, hol milyen formában használják a projektmódszert. Ezek a szakmai beszélgetések rendkívül tanulságosak voltak és új perspektívákat nyitottak meg előttem. A kurzus a projektmódszer alkalmazásának gyakorlati oldalára helyezte a hangsúlyt, így külön foglalkoztunk az alábbi témákkal: a projekt tervezése, a projekt produktuma, a projektmódszer által fejlesztett készségek, kutatásmódszertan, és a projekt értékelése.
A kurzus különösen hasznosnak bizonyult, mivel a „learning-by-doing” módszere szerint a tanfolyam végére minden résztvevőnek ki kellett dolgoznia egy konkrét projekttervet. Én a 12-14 éves korosztály számára dolgoztam ki egy projektet, amely a cyberbullying témáját járja körül. A projektet nyelvtanárként angolórán, de akár osztályfőnöki órákon is felhasználhatónak gondolom. Az ötnapos továbbképzés szakmai szempontból nagyon hasznos volt: megerősített abban, hogy a projektmódszer használata támogatja a 21.századi készségeket, modern tanulási módszerek alkalmazását teszi lehetővé, és hozzájárul a személyiségfejlesztéshez, valamint a tanulói autonómia kialakulásához. A tanulói kreativitás, önértékelés, kritikus gondolkodás, valamint az IKT-kompetenciák fejlődéséhez egyaránt hozzájárul a projektmódszer alkalmazása.
A továbbképzésen tanultakat több szinten is lesz lehetőségem alkalmazni. Angol nyelvtanárként a nyelvtanítás gyakorlatában is fogom tudni használni új ismereteimet, illetve intézményi szinten is hasznosak lesznek majd a különböző évfolyamok számára kidolgozott projekthét megtervezésekor, lebonyolításakor és értékelésekor. Kollégáimmal műhelyfoglalkozás keretében tervezem megismertetni a projektmódszer elemeit és a benne rejlő lehetőségeket.
A kurzus azonban nem csupán szakmai szinten volt hasznos és élvezetes. Dublin nevezetességeinek megtekintése, Írország történelmi és kulturális emlékhelyeinek felkeresése, természeti csodáinak megtekintése igazi feltöltődés volt. Az anyanyelvi környezetben lehetőségem nyílt a nyelvgyakorlásra, a nemzetközi nyelviskolában pedig különböző kapcsolatok építésére.
Egyéni beszámoló – Pásztiné Markella Eszter
Németnyelvtanár létemre egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a szakmai fejlődéshez fejlesztenem kell a régen megszerzett angoltudásomat, hiszen egyre több szakmai anyag és videó csak angol nyelven hozzáférhető a világhálón. Emiatt vettem részt idén egy általános angol nyelvi kurzuson az Atlas Language School-ban Dublinban.
A heti 26 nyelvórával és a számtalan délutáni, esti és hétvégi ingyenesen választható programmal a nyelvi fejlődésem meg volt alapozva. Azonban azt hiszem, nyelvtanárként még ennél is hasznosabb tudásra tettem szert: újból diákkénttapasztaltam meg a nyelvórák módszereit, a feladatok kihívásait, az idegen nyelven megszólalás nehézségeit. Hiszen oly rég volt már az az idő, amikor az általam tanított nyelvet tanulva voltak hasonló tapasztalataim.
Nem tudtam kibújni a bőrömből, egész héten nyelvtanuló és nyelvtanár voltam egy személyben. Tanuló, aki megéli a rá váró feladatokat, élményeket és kihívásokat és nyelvtanár, aki normál esetben a munkája részeként hasonló feladatok, élmények és kihívások elé állítja saját tanítványait. Ezért néztem, figyeltem mindent: milyen profi volt az első nap reggel, amikor több mint 30 új diákot kellett hasznos információval ellátni az iskoláról, a városról, a programokról és ezzel egy időben megoldani, hogy mindenki a saját nyelvi szintje szerinti csoportba kerüljön-gördülékenyen, olajozottan történt mindez, igazi profi szervezében. A heti szabadon választható programok listája is nagyon lenyűgöző volt: a társasjáték délutántól a filmklubbon át, a helyi ingyenesen látogatható múzeumi kiállítástól a könyvtárban egyénileg igénybe vehető nyelvi segítségen át az újak számára nagyon hasznos ismerkedési lehetőségekig, mind-mind átgondolt, egyszerű és nagyszerűen működő ötletek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi környezetben észrevétlenül is rengeteg összehasonlításra volt lehetőség az iskolarendszereket illetően.
Pásztiné Markella Eszter

Egyéni beszámoló – Tokár Gábor
Erasmus+
2023 augusztusában Barcelonában vettem részt a Game-Based Learning and Gamification nevű, a horvát Pricalica központ által szervezett kurzuson. A kurzus célja az volt, hogy megismertessen bennünket a legújabb játék-alapú tanulásmódszertani feladatokkal valamint a „gamifikáció” fogalmával és alkalmazásával. Azért választottam ezt a kurzust, mert a gamifikációról mint jelenségről már hallottam, és némi információm is volt róla ugyan, de ilyen átfogó mélységben még nem volt alkalmam megismerkedni vele.
A kurzus ismerkedős játékokkal kezdődött, amit egyéb – főként csoportmunkákban folytatott – feladatok gyakorlása és megvalósítása követett. Számomra ezek közül a legkiemelkedőbb feladat az volt, amikor társasjátékot kellett terveznünk. Nagyszerű élmény volt látni nem csupán azt, hogy az ötletünk hogyan válik valósággá (véleményem szerint olyan játékot alkottunk, ami akár bolti forgalmazásba is kerülhetne), de azt is, hogy a többi csoporttársam milyen kreatív és ötletes termékeket készített.
A kurzus második felében az IKT-eszközökkel történő játékos oktatás került előtérbe, amelynek során megismerkedtünk a Plickers nevű alkalmazással, és belekóstolhattunk abba is, hogy hogyan és miként tudjuk beépíteni a mindennapi tanóráinkba a mesterséges intelligencia használatát.
A kurzust egy amerikai hölgy tartotta, ami már önmagában egy hatalmas pozitívum volt számomra, mivel amerikai trénerrel még nem találkoztam. Az előadónk lelkesedése, pozitív kisugárzása, és millió ötlete nagyon inspiráló volt számomra is. Az órák jó hangulatban teltek, mindenki részt vett bennük, és amolyan 21. századi műhelyfoglalkozások voltak.
Emellett természetesen nem kevés lehetőségünk volt a katalán kultúrában való elmélyedésre is. A délutánok mindig szabadok voltak, így gyakorlatilag egy hét alatt teljes Barcelonát megismerhettem. Múzeumokba, templomokba, kiállításokra és egyéb kulturális helyszínekre jutottam el, sőt sikerült megismerkednem egy helyi fesztivállal is, amelyet épp kint tartózkodásom idején szerveztek.
Az Erasmus-programban megítélt ösztöndíj számomra bőven elegendő volt ahhoz, hogy minden szempontból kiélvezhessem a kintlétemet, amelyért ezúton is nagyon hálás vagyok.
Összességében egy rendkívül ötletgazdag, tananyag és kultúra terén is igencsak színes egy hetet tölthettem el a katalán fővárosban, az ott tanultakat pedig azóta is folyamatosan alkalmazom a tanóráimon, és a diákok egybehangzó véleménye alapján észrevehető a változás számukra is.

Egyéni beszámoló – Ungor Andrea
2023. július 31. és augusztus 12. között töltöttem el két hetet Dublinban a CES Dublin „Methodology and Language Development” kurzusán. Sokan, sok szépet leírtak már a városról, a környék látványosságairól, sőt még a tanfolyamról is ezen a felületen, így ezeket nem ismétlem meg. Az alábbiakban talán néhány tippel szolgálhatok még azoknak, – és ha az egytől-egyig lelkes és elégedett beszámolókat elolvassák, gyanítom, sokan lesznek ilyenek – akik írországi továbbképzést választanak a jövőben.
Bár előzetesen a kurzussal kapcsolatban csak a honlapon fellelhető elég általános, és ritkán frissített órarendet, a felkínált délutáni választható foglalkozásokkal kapcsolatban pedig nem túl sok információt kaptam, a képző intézmény tanárainak és koordinátorának rugalmassága és támogatása lehetővé tette, hogy a lehető legtöbbet kihozzam az ott tartózkodásból mind szakmai, mind turisztikai értelemben. A délutáni programokat általában segítő diákok szervezik, így az, hogy ezeknek a szervezése mennyire gördülékeny és megbízható, nagyban függ attól, hogy ezeket a diákokat hogyan sikerül kiválogatni és ellenőrizni. Ebben láttam különbséget a kollegáim (Atlas) és az általam (CES) választott képző intézmény között. Szerencsés választás volt az időpont, hiszen a két egyhetes kurzus között 3 munkaszüneti nap volt, lévén, hogy augusztus első hétfője Írországban ’bank holiday’, így 4 hosszabb kirándulás is belefért a két hétbe.
Augusztus eleje azért is bizonyult jó választásnak, mert minden hónap első péntekjén a MoLI-ba ingyenes a belépés és tekintve, hogy Dublin tele van rengeteg izgalmas múzeummal és kiállítással (ezekből minden ingyenes, aminek a nevében benne van, hogy ’nemzeti’), nem mindegy, hogy mennyit lehet megspórolni, ha jól tervezzük a látogatást. A kulturális programok és a képző intézmény által ajánlott fakultatív foglalkozások jól kiegészítették egymást, elmélyítették azt a tudást, amit az ír kultúráról és nyelvről megszerezhettem a két ír tanárnak köszönhetően, akik lelkesedésükkel, az ír történelemről és irodalomról tartott kiselőadásaik, valamint a személyiségük megnyilvánulásai és a tanításhoz és az élethez való hozzáállásuk által egy kis ízelítőt adtak nekünk arról is, milyen az ír néplélek, amit – legalábbis a sztereotípiák szintjén – mi, kis európai népek fiai és lányai (szlovákok, magyarok, gallegók), többször is hasonlatosnak éreztünk a magunkéhoz. Egy nagy, erős hatalom mellett élték történelmük legnagyobb részét, a nehézségekkel való megküzdés, a sorskérdésekre adott különböző válaszok többször vezettek a nemzet megosztottságához, számukra is a társas érintkezés fontos terepe a kocsma, ahol sírva vígadnak, ugyanakkor az utcákon járva lépten-nyomon látjuk érvényesülni az élni és élni hagyni filozófiáját. Az ír halotti tor tradíciójáról már nem csak dalban elmesélve hallottam, hanem tanárunktól, Gavintől is, aki szerint az írek nem tudnak mit kezdeni a dicsérettel és pikírt, morbid, szabadszájú humorral beszélnek akár a halálról is. Gavin megerősítette egyik filmkritikus bloggerünk véleményét, miszerint a Sziget szellemei című 2022-es Martin McDonagh film emlékeztet Tar Béla Torinói ló című filmjére, amit a Sátántangó nyolc órájával együtt ő végignézett. https://efesasanisimasa.com/2023/01/09/a-sziget-szellemei-the-banshees-of-inisherin-2022/. Írországi tartózkodásom alatt a The Banshees of Inisherin képei többször is felsejlettek emlékezetemben, praktikusan azért is, mert egy remek egynapos út, egy nagyszerű idegenvezetővel (akit ezúttal is ajánlok mindenki figyelmébe, aki Dublinba készül) lehetővé tette, hogy lássam – ha messziről is – a forgatási helyszíneket, az egyik főszereplő, Brendan Gleeson házát, s hogy iszonyatos mennyiségű információt halljak erről a varázslatos szigetről, amely amerikai idegenvezetőnket, Melissát a Wild Rover utazási irodától, 14 éve rabul ejtette.
A képzés módszertani része gyakorlat-orientált volt, jó gyakorlatok bemutatásán és megosztásán keresztül vitattuk meg azokat a témákat, amelyeket kiválasztottunk az első órán, így szóba került diákjaink motiválása, a tanári szerepek, a közösség-építés és pozitivitás, és bár manapság a mesterséges intelligencia felhasználhatóságának kutatása érdekel a leginkább, jó volt egy kicsit elmerülni a Lexical Approach kommunikatív, semmilyen technológiát nem igénylő módszerében a tanfolyam nyelvi fejlesztéssel foglalkozó részében. Megvitattuk, mi a különbség a TBL és a PBL között, s hogy hogyan használjuk a kétféle megközelítési módot a tanári gyakorlatunkban, valamint megterveztük és elkészítettük csoportokban egy számunkra ideális lakóház makettjét is, miután összehasonlítottuk a lakhatási körülményeket, problémákat az általunk képviselt és ismert európai országokban.
A tanórák leginkább a kollégákkal való inspiráló interakciókkal teltek. Délutánonként Dublint és környékét néha egyedül, néha a kollégákkal élményeimet megosztva fedeztem fel, sok remek appot töltöttem le és ismertem meg. Dublinban mindenhol emléktáblák, idézetek, falfestmények és QR-kódokkal működő appok segítik a tájékozódást, a kultúra és a város megismerését. A szobrok beszélnek hozzánk, így megelevenedik G.B. Show, Oscar Wilde, Molly Malone és a húsvéti lázadás néhány figurája is. Ezek a remek eszközök nem helyettesítik azonban a sohasem tolakodó, de a segítségre szoruló embert mindig kisegítő, jó humorú ír polgárokat, akik közül van, aki a szögesdrótot nyomja le, ha nem a megfelelő utat választottad a hegytető meghódításához és van, aki vöröshajú ikreit tologatva mutatja meg kedvenc kávézóját a kábítószerfüggőknek fenntartott rehabilitációs intézet udvarán (ott, ahol a Dublin Coastline legjobb fürdőhelye található – Greystonesban), az Epic múzeumi őre pedig a hosszúra nyúlt látogatás nyitvatartási időt túllépő perceiben is vidáman, az „If you leave me now, you’ll take away the greatest part of me” slágerét énekelgetve kísér ki. A Dublin környéki strandok kavicsosak, de Greystonesban a kis kavicsok nem szúrnak, s nem ritkaság, hogy az elég hűvös Ír-tengerben való úszás alkalmával egy-egy fóka is felbukkan az úszók mellett, mint ahogy az sem, hogy egy vörös róka jelenik meg a nagymúltú Guinness sörgyár kapujánál vagy egy templom udvarán.
Ungor Andrea

Egyéni beszámoló – Póczos Valéria
Scuola Leonardo da Vinci Roma – Piazza dell’Orologio 7
Lingua e cultura italiana
2023.07.03. – 2023.07.14.
Az olasz kultúrához és művészethez kötődő vonzalmam és kitartó érdeklődésem miatt az Erasmus+ tanártovábbképzés lehetőségeiből az olaszországi kurzusokat részesítettem előnyben. Vizuális kultúra tanárként 2017-ben részt vettem egy egyhetes művészettörténet kurzuson Firenzében (szintén az Erasmus+ tanártovábbképzés kínálatából), ami szakmailag és személyes elköteleződés szempontjából is rendkívüli hatással volt rám. A kultúra mélyebb ismeretéhez és megértéséhez szükségesnek érzem az olasz nyelv elsajátítását, így idén aScuola Leonardo da Vinci négy olaszországi központjából (Firenze, Siena, Róma, Milánó) a római képző helyet választottam. Az említett képzőhelyeken nem pusztán nyelvtanítás zajlik, művészettörténet képzésekre, egyetemi előkészítőkre is jelentkezhetnek a tanulni vágyók.
Egy írásbeli szintfelmérőt követően osztják be a résztvevőket az elért eredménynek megfelelő csoportokba. Az általam választott képzésen napi négy tanítási óra (4X45 perc) zajlik kiscsoportban, melyet követően egyéni órára islehetőség van: ez esetemben heti 3X45 percet jelentett három napra elosztva. A nyelvoktatás haladó szinten olasz nyelven zajlik, a tankönyvet a képző biztosítja. A tapasztalatom az volt, hogy a csoportos órákon nagyobb a hangsúly anyelvtani szabályokon, illeszkedve a résztvevők igényeihez, szükségleteihez,
míg az egyéni órák sokkal inkább a kommunikációról szólnak, ahol megbeszéltük a csoportos órákon felmerült kérdéseket, tisztázandó nyelvtani részeket is. Számomra rendkívül hasznos volt, hogy kizárólag olaszul tehettem fel kérdéseket és beszélhettem, valamint csakis olasz nyelven kaptam választ minden kérdésemre.
A kiscsoport, amelyben tanultam teljesen nemzetközi volt: spanyol, mexikói, angol, német, francia, kínai is volt a résztevők között. Az iskola rendszeresen szervezett ismerkedésre alkalmas késő délutáni/esti programokat: közös fagyizás, séta a városban, tánc egy szórakozóhelyen, stb. Mivel a szállásom a külvárosban volt, számomra a napközben zajló programok voltak megoldhatók, ezért egyénileg terveztem meg a kulturális programokat, múzeum és műemlék látogatásokat. Az egyéni tanárom a programok szervezéséhez javaslatokkal és hasznos információkkal látott el, a megvalósult programokról és a tapasztalatokról minden alkalommal beszámoltam.
Az iskola eklektikus épületében egy utólagosan konstruált folyosórendszeren keresztül lehet eljutni az eltérő méretű, de – ahogy megfigyeltem – azonos felszereltségű tantermekbe. A termekben forgó ventilátorok működnek folyamatosan, hiszen a hőség állandó, a magas páratartalom mellett a hőérzet is sokkal magasabb. A tanítás körben ülve zajlik, asztalok nincsenek, de minden széken van felhajtható asztalka. Ezt a megoldást nagyon szerettem, számomra az osztálytermek atmoszférája is nagyon kellemes volt, a berregő ventilátorok hanga az olasz életérzés részévé vált.


Peter Greenaway Rómában játszódó The Belly of an Architect című filmjét többször is felidéztem ottlétemsorán: a filmben sok esetben hallható ahogy a városban a mentők megállás nélkül szirénáznak. Mindezt egy rendezőitúlzásnak véltem, azonban a város valóban rendkívül zajos, ahogy a szirénázó mentők hangja is állandó. Az élet éjszaka sem áll meg, még a külvárosban is folytonos a mozgás. A tömegközlekedés azonban többször is megáll, van hogy 24 órára is. Erre mindenképp érdemes odafigyelnie annak, aki Rómába utazik. Az egyik olyan szó, amithamar megtanultam a
„sciopero” azaz sztrájk volt, mivel az iskolától kb. 45 percre laktam gyalogosan (hegynek fel és le) és többszörelőfordult a két hét során, hogy nem közlekedtek a buszok, vonatok. Amikor közlekedtek sem igazodtak a menetrendhez, ezért ez a része folytonos kihívást jelentett.
A szállásom a Villa Doria Pamphilj mellett volt, ami egy csodálatos park, alkalmas a sportolásra, hatalmassétákra. Ivókút tényleg mindenhol van, ami nélkül nyáron elképzelhetetlen az élet Rómában. A friss és hideg víz mindenhol korlátlanul elérhető.

A mobilitás során általam meglátogatott néhány helyszínről alább számolok be a teljesség igénye nélkül:
Angyalhíd és Angyelvár – Ponte Sant’Angelo és Castel Sant’Angelo
A Ponte San’t Angelo az egyik legcsodásabb középkori híd Rómában, Hadrianus császár építette 134- ben győzelmibejáratként a saját mauzóleumához. Mivel hétfőnként több múzeum zárva van Rómában, érdemes aznap ellátogatni a helyszínre, más napokon óriási a tömeg. A híd balusztrádját és a 10 angyalfigurát a barokk szobrász, Bernini és művésztársai készítették IX. Kelemen pápa megbízásából. Ezt követően kapta az Angyalhíd nevet. Az angyalok mozdulatai tükrözik az érett barokk erőteljes érzelmi gesztusait, mindegyikük hátat fordít a víznek és a zarándokokfelé néz. A Bernini által készített két angyal (a töviskoszorút és a kereszt feliratot tartó) a San Andrea della Frattéban látható, a hídon másolatok szerepelnek. A Castel Sant’Angelo eredetileg Hadrianus császár mauzóleumának épült,majd a középkorban erőddé alakították, a reneszánszban pedig pápai rezidenciává. Nevét egy csodatételről kapta: 509-ben hatalmas járvány tombolt Rómában, szinte a teljes lakosság elpusztult. Gergely pápa (590 – 604) bűnbánataközben megjelent Mihály arkangyal, aki véres kardját visszahelyezte hüvelyébe, ezzel jelezve, hogy isten haragja lecsillapodott. Gergely pápa hálából a vár tetejére állíttatta az angyal alakját. Ma Pieter van Verschaffelt által 1752-ben készített bronzangyalt láthatunk a felső teraszon.

Città del Vaticano – Piazza San Pietro
A Vatikán látogatását a Piazza San Pietro megtekintésével kezdtem, amely Bernini legkiemelkedőbb alkotása: aPiazza Obliqua ellipszis alakú, amelyet négy sor hatalmas dór oszlopból álló kolonnád rajzol ki. A trapézforma PiazzaRetta közvetlenül a Szent Péter-bazilika előtt terül el. A San Pietro in Vaticano, azaz a Szent Péter-bazilika a katolikus közösség anyatemploma, a leghíresebb és leglátogatottabb templom a világon. A jelenlegi épület reneszánsz és barokk rekonstrukció, amely egy 319 körül épült templomra épült rá, amelyet Szent Apostol sírja fölé helyeztek. Sajnos a temérdek ember itt is megakadályozott abban,hogy a bazilikát megtekintsem, ezért átmentem meglátogatni a pápai püspöki templomot, a San Giovanni in Laterano-t.



Chiesa di Sant’Ignazio di Loyola in Campo Marzio
A második nagy jezsuita templom építése 1626-ban kezdődött, összhangban azzal a jezsuita törekvéssel, hogy akatolikus hitet a művészetek és tudományok is támogassák, ezért kiváló művészeket bíztak meg az építésével. Egy barátom javaslatára látogattam meg a templomot, kifejezetten Andrea Pozzo mennyezetfreskójának megtekintésére, amely Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. Mivel a négyezetet ebben a templomban nem fedte kupola, Pozzo mennyezeti freskója révén olyan térhatást alkotott, amely által a síkban lévő mennyezet az illuzionista festészet eszközeivel fénnyel teli kupolát teremt a templom fölé. Pozzo kerek, feliratos követ fektetett a padlóra, így jelezte azt a helyet, ahol a szemlélő a legjobban átélheti a szimulált tér hatását, melyben a perspektíva segítségével a valódi ésa festett tér határai összeolvadnak. Szomorú tény, hogy erre a helyre egy ferde tükröt helyeztek a látogatók szórakoztatására, amelyből visszatekintve fotót készíthetnek saját magukról az illuzionista tér előtt állva. A kígyózó sor nem tette lehetővé, hogy a Pozzo által megjelölt pontról megcsodálhassam a látványt, ámde az élmény más pontról tekintve is tökéletesen érezhető.

Colosseo
A római világ legnagyobb amfiteátrumát Vespasianus kezdte építeni 72-ben. Az ellipszis alakú épület 188 méter hosszú és 156 méter széles, a mészkőből épült falak körülbelül kétharmada maradt csak fenn. A háromszintes árkádsor féloszlopait nem volt lehetőségem megcsodálni, az embertömeg miatt feladtam a sorbaállást és az épületet kívülről tekintettem meg.

Foro Romano
A Foro Romano az ősi Róma politikai, vallási, kereskedelmi és törvénykezési központja. Az istenek imádatának helyéül itt épültek a legkorábbi templomok: a Saturnus, a Dioszkurok és a Concordia temploma. A területen a városi építészet később, csak a Kr.e. 2. században indult virágzásnak és a századok folyamán számos bővítés és alakítás zajlott. Néhány évszázadon át a felejtés volt a sorsa, mígnem a reneszánsz idején feltámadt a klasszikus Róma iránti érdeklődés. A XVIII. században megkezdődött a Forumon a máig is tartó ásatás és a romok feltárása. A területen júliusban rekkenő hőség van és az árnyék kevés, mégis kihagyhatatlan élmény a műemlékek megtekintése. Érdemesegy teljes napot rászánni a temérdek látnivaló befogadására.


Pantheon
Róma egyik legrégebbi épülete a Piazza della Rotondán áll, Augustus császár veje, Agrippa építtette a négyszögletes alaprajzú templomot Kr.e. 27-ben kezdetben valószínűleg a bolygó isteneknek ajánlva, mivel az akkori kormányzó – Augustus – visszautasította hogy az épületet neki szenteljék. A 80-ban keletkezett római tűzvész következtébenHadrianus császár új épületet emeltetett 118 – 125 között. Ez az a Pantheon, amit ma is látunk. Nyáron itt is hatalmassor fogadja az embert, ha az épületbe szeretne bejutni.

San Giovanni in Laterano
Róma hét zarándoktemplomának egyike, a Megváltó tiszteletére épült 313-ban. 100 méter hosszú és 53 méter széles épület, a középkori bazilikából egy XIII. századból származó kerengő maradt fenn, Francesco Borromini a négy mellékhajós bazilikát barokk templommá építette át. Később számos hozzáépítés gazdagította a bazilikát, melynek déli végén áll a San Giovanni in Fonte-keresztelőkápolna.

Santa Maria Maggiore
Egyetemi tanulmányaim során a római Santa Maria Maggiore templom kiemelt figyelmet kapott. Művészettörténettanárom hosszan elemezte az épületet, ezért kihagyhatatlan volt meglátogatni Róma hét zarándoktemplomának és négy patriarkális bazilikájának egyikét, ami a legnagyobb és legkiemelkedőbb Szűz-Mária kegyhely. Történeteegészen a IV. századig nyúlik vissza, ugyan akkor még egy kisebb épület állt mai helyén. Liberius pápa látomása Szűz Máriáról eredményezte, hogy az Esquilinus legmagasabb pontján templom épült. Nevezetessége az V. századból származó mozaikdíszítés. Az apszis és a kereszthajó a XIII. század végén épült, a kétemeletes barokk homlokzat és a széles lépcsősor pedig a XVII. században. Különlegessége a Capella Sistina, amelyben a kis Jézusnak tartott jászolmaradványait (1298 k.) és egy XVI. századi Madonnát őriznek. A földalatti kápolna Arnolfo di Cambio munkája.

Terme di Caracalla
Caracalla 217-ben egy hatalmas komplexumot építtetett 11 hektáron, melynek csak a fürdőcsarnokában 1600 ember fért el. A romok jó állapotban fennmaradtak, bent sétálva képünk és fogalmunk lehet a csarnokok elhelyezkedéséről és azokról az elképesztő dimenziókról, amelyről a monumentális épületek maradványai tanúskodnak. Egykoron a falakat mozaikok, freskók és márvány borította, a termek egymásutánja lenyűgöző volt. A valaha volt sok csodásszoborból a Farnese bikát és Farnese Herculest mindenképp érdemes említeni. A vizet nyolcezer köbméteres, hatalmas ciszternákban tárolták, a műszaki egységek a pincében voltak, ahol a föld alatti utcák szabályos hálózatát alakították ki. Több csapás is érte a fürdőhelyet, azonban a legnagyobb az volt, mikor III. (Farnese) Pál a Saint Pietro újjáépítéséhez kőbányává változtatta a területet. Jelenleg is látogatható, időszakos kiállítótérként is használják: látogatásomkor Letizia Battaglia olasz fotós és fotóriporter, kiállítása volt megtekinthető.

Terme di Diocletiano
A 298 – 306 közt épült fürdő Caracalla komplexumához képest szerény méretűnek mondható; mérete
376 x 361 méter, 3000 ember fért el benne. Maximianus császár – aki hatalmát megosztotta Diocletianusszal –építette, hogy a városlakók igényeit kielégítse. 537-ben a gótok lerombolták, eredeti méretére valójában csak következtetni lehet. Érdekessége, hogy amikor IV. Pius a S. Croce in Gerusalemme szerzeteseinek adta az épületet,Michelangelo a fürdő központi csarnokát átalakította a Santa Maria degli Angeli templomává, melynek átépítése 1563-ban kezdődött.


Póczos Valéria Budapest, 2023. 07. 25.
